Mivel a Normális emberek is tetszett, így egyértelmű volt, hogy születésnapomra Rooney új könyvét fogom kérni, azóta viszont a polcon várja, hogy levegyem végre.
Nem szeretek párhuzamosan olvasni, de most mégis félretolom kicsit a vaják forradásokkal teli, izmos testét... mármint a forradásokkal teli, izmos testéről szóló, félig elolvasott könyvet (szegény Sapkowski, ha ezt olvasná...) és leemelem a Baráti beszélgetéseket.
A borító tetszik, nem annyira, mint a Normális embereké, de azért vannak elvárásaim. Anyum megállapította, hogy ez nem igazán szépirodalom, gondolom beleolvasott, mielőtt szülinapomkor átadták, és biztos igaza is van, de feltételezem, hogy akkor is magasabb röptű lesz, mint A megvetés ideje (Fú, nem kímélem ma Sapkowskit!)
Élménybeszámoló később várható. :)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése