2014. 11. 27.
Cinema city
Baráti társasággal
A filmélményről: Borzasztó, recsegő volt a hang, de a sok birka nem szólt volna. M. (meg aztán egyik kollégája) ment intézkedni, lejebb vették a hangot, de így is recsegett... Komolyan, valaki kifizeti a mozijegyet, és leszarja, ha szart kap... Sosem fogom megérteni.
Viszont tettem gumicukrot. Igen, már elmultam hat éves...
Na, a filmről.
Nekem összességében tetszett, de én elfogult hülye kis fan vagyok, így nem számít. :)
Amiatt továbbra is haragszom, hogy Peeta karakterét hogy elcseszték. A könyvben erős, szimpatikus karakter, jó párszor megmeni a napot a fellépésével és azzal, hogy erősen tudja befolyásolni a tömeget a szónoki képeségeivel. Imádtam a könyvben, hogy nem az az űbermacsó, szemben Gale-lel, mégis erős és kompetens és... és igen, szerintem férfias! Igaz, én szeretem a kissé feminin, de mégis valamiféle erőt - magabiztosságot? - sugárzó, megbízható jófiúkat. (Azért mentem hozzá az egyik ilyen pasihoz feleségül...)
Nekem az volt a benyomásom, hogy annak ellenére, hogy olvastam a könyveket, és pontosan tudtam, hogy ki kicsoda, mi micsoda, így is nehéz volt követni a sok új szereplőt, akikről viszont nem tudunk meg túl sokat (bár nekem sok dolog beugrott félmondatokból, de aki nem olvasta a könyvet...). A könyv erőssége a filmhez képest a sok kis kiegésíztő információ. Sajnos ezeket muszáj lefaragni, de én hiányoltam őket.
Ami még nekem nem tetszett, hogy Finnick Odair "monológja" nagyon súlytalan lett amiatt, hogy párhuzasmosan túl fontos dolog történt (Peeta kiszabadítása). Na, M. most rácáfolt, mert elmékezett arra, hogy Snow a politikai ellenfelei megmérgezésével tarttotta meg a hatalmát. (De a prostitúcióra kényszerítés már nem maradt meg. No, mindegy.)
Ami tetszett: Elizabeth Banks játéka. Igen, a karakter is nagyon hálás szerep, ez könnyíti a helyzetét, vele szemben Jennifer Lawrence-nek nehezebb belopnia magát az emberek szívébe - ez a lenti kritikákból is kitűnik.
Azzal kapcsolatban, hogy Katniss egyre hisztisebb
karakterré válik: a könyvben végig az. A film alapján nekem borzasztó
szimpatikus volt, képes voltam beleélni magam a helyzetébe. Na, ez a
könyv olvasása közben nem ment: annyira idegesítő volt a sok
tinipicsogás, hogy ihaj. És már az első könyvben is. Másrészről annyiban
hiteles a karakter, hogy egy tizenhat-tizennyolc év közötti lány
valóban inkább ilyen.
A film-könyv vitához: a kettő jól kiegészíti egymást, ezzel egyetértek Szirmai Gergővel, illetve Peeta és a sok kis kiegészítő információmorzsa miatt muszáj azt mondanom, hogy a könyv ismerete sokat emel a filmélményen. De ha valaki nem tervezi megnézni a filmet, lebeszélném a könyv olvasásáról. Olvasson el egy összefoglalót vagy nézzen meg egy videót róla (mert a könyv alapötlete és fő cselekményszálai miatt megéri), de ez nem az a könyv, amit az olvasás élménye miatt olvas az ember. Én a második film után kezdtem el olvasni, és az első bekezdésneh háromszor ugrottam neki, mire megértettem, hogy ez valóban ilyen színvonalú lesz végig. Egy baromi jó történet pocsékul megírva. És nem, nem a fordíás a rossz.
Vloggerek kritikái:
A Coinst alakító színésznő - meg is néztem a nevét - Julianne Moore (Jó, fiatal a fiú, meg nem kötelező ismerni minden szintészt, de ez akkor is fájt.)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése